Magyarország világviszonylatban az élvonalban van a szív és érrendszeri megbetegedések kapcsán. Hozzávetőlegesen ötvenezer ember szenved agyér katasztrófát évente Magyarországon. A betegek kisebb hányada az első harminc napon belül életét veszti, a nagyobb hányadot kitevő túlélők többsége, pedig élete végéig maradandó testi és mentális károsodásokkal él tovább. Ezeknek a károsodásoknak az elfogadása a csökkent képességekkel való létezés elfogadása nagyon sok munka, türelem és kitartás eredménye.
Hogy életünket mi magunk milyennek látjuk, azt elsősorban személyiségünk és életfelfogásunk határozza meg. A reménytelennek tűnő helyzetekben is meg kell találnunk az életünk értelmét, itt nagyon fontos szerepe van az időset támogató személyeknek, hogy segítsenek megtalálni, ha éppen lelki válságban van.
A műtéteket követően jelenleg igen hamar hazaengedik a betegeket, mondván, otthon a saját környezetünkben könnyebben gyógyulunk. Ebből adódóan a betegünk teljes felépüléséig több feladat is hárulhat ránk.
Életünk legszomorúbb, legnehezebb időszaka, mikor hosszas, fájdalmas betegség mellett kell szeretett családtagunknak erős támogatást nyújtani, és szeretnénk minél emberibbé, bensőségesebbé, szerettünk életéhez is méltóvá tenni az utolsó hónapokat, és búcsúzás napjait, óráit.
A demencia nem más, mint az értelmi képességek lassú, folyamatos és egyre súlyosbodó hanyatlása, melynek során az emlékezés, a gondolkodás, valamint az ítélő- és tanulási képesség károsodik.
Az öregedéssel bekövetkező agyi változások a rövid távú emlékezés (memória) bizonyos fokú csökkenését és a tanulási képességek lassulását eredményezik. Ezek normális, kor-függő jelenségek, míg a demencia a mentális képességek súlyosabb hanyatlása, mely az idő előrehaladtával egyre rosszabbodik.
Az otthoni ápolás során a betegek, családtagjaik, a gyógyításban résztvevő kollégák hívnak segítségül olyan gyógyászati segédeszközöket, melyek segítségével lerövidíthető a kórházi ápolás, a gyógyulás folyamata, csökkenthető a kiszolgáltatottság mértéke, megkönnyíti az ápolók munkáját, megelőzhet betegségeket, vagy egyszerűen csak az ápolt kényelmét szolgálja.
Legtöbbünknek az házi betegápolás szó hallatán szomorú idős nénik, bácsik képe ugrik be, akik ellátásra szorulnak, de idős otthonba nem szeretnének költözni, mert ragaszkodnak a jól megszokott környezetükhöz, így a család megszervezi az otthoni segítséget. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy az otthoni ellátást igénylők nagy része valóban a szép korúak csoportjából kerülnek ki, de egyre többen fedezik fel maguknak az otthoni ellátás előnyeit fiatalabb korcsoportból is.
Bárkivel előfordulhat, hogy egy baleset, műtét utáni, hosszabb idejű ágyban fekvés utáni otthoni rehabilitáció teljességéhez szakorvosunk javasolja, vagy mi magunk úgy érezzük, hogy a teljes gyógyuláshoz még pár hétig elengedhetetlen lenne a gyógytornász jelenléte, aki szakértelemmel segíti fejlődésünket, talpra állásunkat. Amennyiben módunkban áll, már a kórházi tartózkodás alatt szervezzük meg az otthoni gyógytornát, mert akár pár nap kiesés a kórházban megszokott rendszeres mobilizálásból több héttel hosszabbíthatja meg gyógyulásunkat, munkából való kimaradásunkat.
